Női szent mellszobra

Az eredetileg feltehetőleg egészalakos szobrot valószínűleg az első világháború alatt fűrészelték szét több darabra, a fennmaradt mellrészt és fejet - ma is jól látható módon - a nyaknál illesztették össze. Színezése erősen kopott, a fa hordozóra, az alapozás alá ragasztott vászon több helyen látszik. A szobrot a Szépművészeti Múzeumba jutott párdarabjával együtt (ltsz. 7176) egyes kutatók Kassai Jakab műhelyével hozzák összefüggésbe, mások szerint azonban Hans Multscher műhelyének hatása alatt készült.

Proveniencia

A két, teljes épségben megmaradt oltárszobor az első világháború idején egy osztrák paraszt tulajdonában volt. A tulajdonos 1918 körül több darabra fűrészelte őket, a levágott részeket pedig eltüzelte. A mellszobrokká alakított töredékek egy welsi (Felső-Ausztria) kereskedő tulajdonába jutottak, tőle pedig Kieslinger bécsi műkereskedőhöz és gyűjtőhöz, majd az 1933-as bécsi középkori szobrászati kiállításon együtt szerepeltek. 1937-ben az egyik fej Meller Lajostól a Szépművészeti Múzeumba, a másik 1938-ban a Keresztény Múzeumba került.

Restaurálás

1991 Budai Sándor

Kiállítások

• Leutkirch im Allgäu 1993
• "Gótikus szobrok", Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1999

Irodalom

• Hans Multscher : Meister der Spätgotik : Sein Werk, seine Schule, seine Zeit : Ausstellung "Hans Multscher" in Leutkirch im Allgäu anläßlich des Jubiläums "700 Jahre Reichsstadt, 1200 Jahre Leutekirche”. Leutkirch im Allgäu 1993, 89.
• Tripps, Manfred: Die thronende Muttergottes mit Kind in der Abegg-Stiftung. Ein Frühwerk von Hans Multscher? In: Zeitschrift für Württembergische Landesgeschichte. 48 (1989), 113-125, itt: 121, 21. kép (1435-re keltezi, Hans Multscher műhelyének tulajdonítja).
• Balogh Jolán: Katalog der Ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest, I. Budapest 1975, 216.
• Tripps, Manfred: Eine Reihe thronender Gottesmütter und deren Verbindung zum frühen Schaffen Multschers. In: Schwäbische Heimat. Zeitschrift für Pfelge von Landschaft, Volkstum, Kultur 25 (1974) 1, 17-35, itt: 20, Abb. 8.
• Boskovits-Mojzer-Mucsi: Das Christliche Museum von Esztergom (Gran). Budapest 1964, 150.
• Radocsay Dénes: Der Hochaltar von Kaschau und Gregor Erhart. In: Acta Historiae Artium 7 (1960), 23.
• Eszláry Éva: Az esztergomi Keresztény Múzeum egyik XV. századi szobortöredékének mestere. In: Művészettörténeti Értesítő 9 (1960), 101-105.
• Balogh Jolán: A Régi Szoborosztály. In: Pogány Ö. Gábor, Bacher Béla (szerk.): A Szépművészeti Múzeum 1906-1956. Budapest 1956, 129.
• Magyarország műemléki topográfiája I. Esztergom 1. Esztergom műemlékei (összeállította: Genthon István; Budapest 1948) 148.
• Gerevich László: A felvidéki szobrászat stílusfejlődése. Budapest 1943, 8-9.
• Csánky Miklós: Két későgótikus bécsi táblakép a Szépművészeti Múzeumban. In: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. 9 (1937-39), 185.
• Gerevich László: A kassai Szent Erzsébet-templom szobrászata a XIV - XVI. században. Budapest 1935, 72-73.
• Franz Kieslinger: Mittelalterliche religiöse Plastik. In: Kirchenkunst 1933, 83.
• Kampis Antal: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. Budapest 1932, 62.
• Genthon István: Magyar művészek Ausztriában a mohácsi vészig. Budapest 1927, 27, 28.
• Franz Kieslinger: Mittelalterliche Bildwerke 1200-1440. In: Belvedere Bd 4 (1923),107.