Kenetet vivő asszony

Az asszony-alak eredetileg Szent Sír-kompozícióhoz tartozott. Az egykor ugyanazon szoborcsoporthoz tartozó, a sír szemközti végénél trónoló angyal, a berlini Bode Museum gyűjteményében található; mindkét szobor a 12. század második fele kölni szobrászatának kiemelkedő színvonaláról tanúskodik. Az angyal-alakkal való összetartozásra a kölni Schnütgen Múzeum 1975-ben rendezett kiállításán derült fény, a műhelynek tulajdonítható további alkotásokat újabban Tobias Kunz határozott meg.

A szobor eredetileg berlini társához hasonlóan színezett volt, a redők mélyedéseiben most is megfigyelhetőek festéknyomok. A festésrétegek teljes pusztulását részben az esztergomi Prímási Palotában 1906-ban pusztító tűz, részben az 1933-ban elvégzett helytelen restaurálás, tisztítás okozta.

Proveniencia

Simor gyűjtemény. Vásárlás 1884-ben Alexander Schnütgentől (Köln)

Restaurálás

1933 Nikássy Lajos, 2013 Varga Dezső (friss rovarkár ellen kezelve).

Kiállítások

• 1875 Köln
• 1998 Mainz

Irodalom

• Bildwerke nördlich der Alpen 1050 bis 1380. Kritischer Bestandskatalog der Berliner Skulpturensammlung. Bearbeitet von Tobias Kunz. Petersberg 2014, 135-137.
• Tobias Kunz: Zur Kölner Holzskulptur der zweiten Hälfte des 12. Jahrhunderts. In: Glanz und Grösse des Mittelalters. Kölner Meisterwerke aus den grossen Sammlungen der Welt. Hg. Dagmar Taube und Miriam Verena Fleck. 122, 123-124., 134, 340.
• Tobias Kunz: Skulptur um 1200. Das Kölner Atelier der Viklau-Madonna aus Gotland und der asketische Wandel in der 2. Hälfte des 12. Jahrhunderts, Petersberg 2007, 93-95.
• Wolfratshausen (Minerva), 2002, 39-40. Abb 1.
• Ansichts Sache. Das Bodemuseum Berlin im Liebieghaus Frankfurt von 800 bis 1800. Frankfurt
• Wolfgang Weber: Heilige Frau mit Salbgefäss aus einer Grablegungsgruppe. Kat. nr. 78. In: Hildegard von Bingen, 1098-1179. Ausst. Diözesanmuseum Mainz, Hg. Hans-Jürgen Kotzur, 1998. 310-311.
• Marosi Ernő: A középkor művészete, I. kötet, Budapest 1997, 143.
• Anton Legner: Romanische Kunst in Deutschland, München 1996, 60-62.
• Franz Niehoff: Das Ostergrab in St. Michael. In: M. Brandt (Hg.): Der vergrabene Engel. Die Chorschranken der Hildesheimer Michaeliskirche, Mainz 1995, 128.
• Cséfalvay Pál, szerk.: Keresztény Múzeum, Esztergom. Budapest, 1993. Corvina, 195-196 (Végh János).
• Franz Niehoff: Das Kölner Ostergrab. Studien zum Heiligen Grab im hohen Mittelalter. In: Wallraf-Richartz-Jahrbuch 51 (1990), 7-16.
• július 27.), Köln, 1975. 226-228.
• Legner, Anton: Romanische Skulptur in Köln und Siegburg. In: Anton Legner (Hg.): Monumenta Annonis, Köln und Siegburg. Weltbild und Kunst im hohen Mittelalter (kiáll. kat. Köln: Schnütgen-Museum, 1975. április 30.
• Esztergom Évlapjai 1 (1960), 101.
• Prokoppné Stengl Mariann: A Keresztény Múzeum első évtizedei. In: Annales Strigoniensis
• Magyarország műemléki topográfiája I. Esztergom 1. Esztergom műemlékei (összeállította: Genthon István; Budapest 1948), 146.
• Bogyay Tamás: Kampis Antal: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig (recenzió). In: Magyar Művészet 11 (1935), 255.
• Genthon István: Kampis Antal: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig (recenzió). In: Századok 67 (1933), 465-466.
• Kampis Antal: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig, Budapest, 1932, 39-44.
• Éber László: Az Iparművészeti Múzeum egyházművészeti kiállítása. Szobrászati művek. In: Magyar Művészet 6 (1930), 522-523.
• Mihalik Sándor: Csonka-Magyarország egyházi műkincsei. In: Magyar Iparművészet 33 (1930), 109, 114.
• Végh Gyula: Régi egyházművészeti kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. In: Magyar Művészet 6 (1930), 242.
• Egyházművészeti kiállítás (kiáll. kat. Budapest: Iparművészeti Múzeum, 1930. május-szeptember), Budapest, 1930, 1. sz.
• Gerevich Tibor: Esztergomi Műkincsek, in Prímás Album, Budapest 1928,179-263., 216.
• Keresztény Múzeum Esztergomban. In: Egyházművészeti Lap 5 (1884), 363.