Kálvária

(A garamszentbenedeki Kálvária-oltár középképe)

Az oltár 1875 előtt, elemeire bontva került a Keresztény Múzeumba. Úgy tűnik, a kétoldalas szárnyképek kettéválasztására már korábban sor került, a prímási képtár megnyitásakor, 1875-ben a táblaképek új keretezést kaptak. Az oltár jelenlegi szerkezete az 1972-75 közötti években végzett restaurálások során, illetve azokat követően készült. Az újabb kutatás műhelymunkaként határozza meg a korábban legalábbis részben, a középkép és a predella vonatkozásában, az ú.n. Jánosréti mester saját kezű alkotásának tekintett garamszentbenedeki Kálvária-oltárt. Egyértelművé vált az is, hogy a mestert a műhelyt irányító vállalkozóként kell elképzelnünk, aki leginkább festőként működött, esetleg szobrászi feladatokat is vállalt, míg a többi mesterrel alkalmilag szerződött. A műhely székhelye valószínűleg a gazdag Körmöcbányán, esetleg Garamszentbenedeken lehetett. A környezetébe sorolható alkotások viszonylag magas száma és sokfélesége is szükségessé teszi a "Jánosréti mester" működéséről és oeuvre-jéről korábban alkotott kép felülvizsgálatát.

Proveniencia

Simor gyűjtemény - Simor János közreműködésével került a Keresztény Múzeumba a garamszentbenedeki bencés apátságból.

Restaurálás

1959 Varga Dezső. A hatvanas-hetvenes években elvégzett beavatkozások során az oltár minden táblaképének felületéről korábbi kiegészítéseket távolítottak el. A táblákat a szétfűrészelést követően parkettázták. A későbbi restaurálások alkalmával a parkettarendszereket eltávolították, a fatáblákat lesorvasztották és a festményeket új panelre, új hordozóra ültették.

Irodalom

• Dušan Buran (ed.): Gotika. Dejiny slovenského vy´tvar-ného umenia. (Gótika. A szlovák képzőművészet története). Slovenská národná galéria v Bratislave. Bratislava, 2003. Kiállítási katalógus. (M. Sugar) 476, 478, 714.
• Pannonhalma 2001: Paradisum Plantavit. Bencés Monostorok a Középkori Magyarországon. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 2001. Kiállítási Katalógus., 631 (Takács Imre).
• Poszler Györgyi: A jánosréti mester. http://artportal.hu/lexikon/klasszikusok/janosreti-mester
• Prokopp Mária: Török Gyöngyi - A Jánosréti Szent Miklós Főoltár a Magyar Nemzeti Galériában. In: Művészet 31/3(1990), 62-63.
• Urbach Zsuzsa: Oltártörténetek. In: Könyvvilág 35/1. (1990), 11.
• Cséfalvay Pál, szerk.: Keresztény Múzeum, Esztergom. Budapest, 1993. Corvina. 176 (Török Gy.).
• Kerny Terézia: Kéziratos és rajzi dokumentumok a jánosréti templom berendezésének történetéhez. In: Ars Hungarica 20 (1992), 115–120.
• Keller Anna: A Jánosréti mester és köre a művészettörténeti szakirodalomban. In: Ars Hungarica 18 (1990), 187–200.
• Kerny Terézia: Török Gyöngyi: A jánosréti Szent Miklós-főoltár a Magyar Nemzeti Galériában. Könyvismertetés. In: BUKSZ 2 (1990). 377–379.
• Cidlinská, Libuše: Gotické Krídlové oltáre na Slovensku, Bratislava 1989. 58–59.
• Török Gyöngyi: A jánosréti Szent Miklós-főoltár a Magyar Nemzeti Galériában, Budapest 1989.
• A Magyar Nemzeti Galéria Régi Gyűjteményei (szerk.: Mojzer Miklós), Budapest, 1984. 40–43., 53–55.
• Radocsay D.: A középkori Magyarország faszobrai, Budapest, 1967. 73–75., 176–177.
• Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Budapest 1955, 103–109., 337–340.
• Czobor Ágnes: Az esztergomi Keresztény Múzeum kiállításának vezetője. Esztergom 1955., 5-6. (1. kép).
• Radocsay Dénes: Az esztergomi kiállítás magyar anyaga. Szabad Művészet IX. 1955. I. 1. sz. 7-13., 11.
• Horváth E: Il rinascimento in Ungheria. Annuarii III Roma 1939, 102. –Magyarország műemléki topográfiája I. Esztergom 1. Esztergom műemlékei (összeállította: Genthon István; Budapest 1948), 26-28.
• Lepold A - Lippay L. Esztergomi útikönyv. Esztergom 1938, 54.
• Rados Jenő: Magyar oltárok. Bp 1938, 36.
• Csánky Miklós: A lőcsei Vir dolorum oltár. In: Magyar Művészet 13 (1937) 58.
• Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek. Tanulmányok Budapest Múltjából, I. Budapest 1932, 68.
• Péter András: Genthon István - A régi magyar festőművészet. Könyvismertetés. In: Magyar Művészet 8(1932) 320.
• Genthon István: A régi magyar festőművészet. Vác, 1932, Pestvidéki Nyomda, 54-56, 38 kép.
• Péter András: A magyar művészet története. I. Bp. 1930, 1916.
• Genthon István – Fenyő Iván: Régi magyar képek a Szépművészeti Múzeumban. Magyar Művészet IV. 1928. 4. sz. 71-95.: 1928, 75.
• Gerevich Tibor: Esztergomi Műkincsek, in Prímás Album, Budapest 1928,179-263., 210.
• Gerevich Tibor: A régi magyar művészet európai helyzete. Budapest 1924., 12-13, 23.– Genthon István: Magyar művészek Ausztriában a Mohácsi vészig. Bp. 1927, 57-58.
• Gerevich Tibor: Kolozsvári Tamás, az első magyar képtáblafestő. Az O.M. Régészeti Társulat Évkönyve. 2 (1923/26), 32.
• Gerevich Tibor: Régi és újabb magyar festők a prímási képtárban. In: Vasárnapi Újság 1916/35. 552-553., 553.
• Maszlaghy F. Az esztergomi hercegprímási képtárban levő művek jegyzéke. II. bővített kiadás. Esztergom 1891, 31-32.
• -Z.: Az esztergomi érseki képtár leírása. Új Magyar Sion XVI (1885), 524.
• Maszlaghy Ferenc: Az esztergomi Herzegprímási Képtárban lévő művek jegyzéke. Esztergom 1878, 32.