Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Anna harmadmagával és Mária Magdolna

A három szent márványhatású padlón áll, a teret jelző mellvéd előtt. A kép bal szélén, aranybrokát ruha fölött viselt barna köpenyben, fején kendővel és koronával, kezében az attribútumául szolgáló kenyérrel Árpád-házi Szent Erzsébetet látjuk. Mellette Szent Anna áll, bal karján az ifjú Máriát, jobbján a gyermek Jézust tartja. Hosszú, kék ruhája fölött dúsan, mereven redőzött vörös köpenyt visel, fején kendő. A fejét enyhén lehajtó Mária Magdolna társainál magasabb alakja kissé beszorul a kompozíció jobb szélén számára fennmaradt helyre. Elegáns brokátruháját zöld köpeny takarja, kendőjének leengedett vége jobb vállára omlik. Bal kezével köpenyét, jobbjában a balzsamot tartalmazó tégelyt tartja. Mindhárom szent jobb oldala az árnyékok jelzéseként sötétebb, a kis Mária kék ruháját a festő fehér csúcsfényekkel modellálta. A szentek ilyen típusú felsorakoztatása teljesen általános a kor szárnyasoltárain, de Erzsébet, Szent Anna harmadmagával és Mária Magdolna együtt való ábrázolására is több példa létezik Magyarországon is (lásd pl. a Radácsról vagy Berzenkéről származó Szent Anna oltár középképét vagy a Csíkszentléleki oltár egyik tábláját). A feltűnően kemény redők, a szigorú, határozott körvonalú arcok, valamint a táblák térképzése az 1470-80-as évekre keltezik a szárnyképet.

A kép egykori háttere valószínűleg olyan sérült volt, hogy a harmincas években zajlott restaurálás a teljes eltávolítása mellett döntött. Mai állapotában többszöri beavatkozás nyomait mutatja, nagy felületű kiegészítésekkel. Hátoldala parkettázott.

Az 55.34, 55.35 leltári számú három-három apostolt ábrázoló, valamint az 55.36 számú, az Apostolok búcsúját és az 55.37 számon nyilvántartott, női szenteket ábrázoló táblakép azonos oltárhoz tartozhatott. A kisebb különbségek, és az eltérő háttérmustrák ellenére úgy tűnik, hogy a közel azonos méretű szárnytáblák azzal a Mária halálát ábrázoló, Winzendorfból származó középképpel tartoztak össze, amelyet a bécsi Kunsthistorisches Museum őriz.

Proveniencia

Ipolyi gyűjtemény. ("119. Szent Anna harmadmagával, mellette Szt. Erzsébet és Mária Magdolna. Tempera festmény deszkán. XV. sz. vége. Német." Ipolyi a hagyomány szerint a Kapeller család egyik kastélyából szerezte. Az elképzelés a tábla hátoldalán egykor látható felirat téves olvasatából származik. A Kapeller családra való hivatkozással tartották korábban sárosinak.)

Restaurálás

1931 Váli László (mind a négy táblát elvékonyította, másodlagos hordozóra helyezte, parkettázta).
1979 Benkovics Ilona.

Irodalom

• Sarkadi Nagy Emese: Kiegészítések a winzendorfi mester működéséhez. In: Ars Hungarica 46 (2020/4), 399 –413.
• Wolfgang Huber (szerk.): Meisterwerke aus dem Keresztény Múzeum; kiáll.kat; Sankt Pölten 2015., 134. (Sarkadi-Nagy)
• Cséfalvay Pál, szerk.: Keresztény Múzeum, Esztergom. Budapest, 1993. Corvina. 24, 177.– Magyar Szentek tisztelete és ereklyéi. Kiáll. Kat. Esztergom 2000, 123.
• Walicki Michal: Malarstwo polskie. Gotyk, Renesans, wezesny manieryzm; Rec. Végh János. In: Acta Historiae Artium 12 (1966), 255.
• Boskovits Miklós-Mojzer Miklós-Mucsi András: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára (Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó) 126 - 128.
• Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Budapest 1955, 325.- Végh János: Adatok táblaképfestészetünk ikonográfiájához. In: Művészettörténeti Értesítő 8 (1959), 148-149, 8. kép.
• Radocsay Dénes: Az esztergomi kiállítás magyar anyaga. Szabad Művészet IX. 1955. I. 1. sz. 7-13., 13.
• Magyarország műemléki topográfiája I. Esztergom 1. Esztergom műemlékei (összeállította: Genthon István; Budapest 1948), 28.