Kálvária

Prokop Péter felszentelt papként végezte el a budapesti Képzőművészeti Főiskolát. Az 1956-os forradalom leverését követően elhagyta az országot és Rómában telepedett le, ahol a magyar zarándokok Szent István Házában élt és dolgozott hazatelepüléséig (1999). Az 1960-as évektől művészete az absztrakt formanyelv felé fordult. Élénk színekkel, könnyed és gyors rajzolattal megformált művei a figuralitásnak arra a határára egyszerűsödtek, ahol a téma még könnyen felismerhető marad. Az 1970-es és 1980-as években műveinek százait küldte haza postán. Szándéka az volt, hogy a modern művészetet eljuttassa a vasfüggöny mögötti Magyarországra, és így legalább vizuális prédikálhasson. Első nagyobb tárlata még távollétében, 1979-ben nyílt meg a Keresztény Múzeumban. A múzeum ma mintegy 700 művét őrzi abból a körülbelül 7000 alkotásból, amelyek országszerte különböző egyházi intézményekben és kiállítóhelyeken találhatók

(Kontsek Ildikó)

Proveniencia

1978, a művész ajándéka

Kiállítások

• 2015 Diözesanmuseum St. Pölten

Irodalom

• Wolfgang Huber (szerk.): Meisterwerke aus dem Keresztény Múzeum, kiáll.kat, Sankt Pölten 2015., 170
• Kontsek Ildikó: Prokop Péter festőművész (Kalocsa, 1919 – Budapest, 2003) utolsó hazai évei és hagyatéka. in: TÜSKÉS ANNA ed., Omnis creatura significas Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp, CentrArt, Budapest, 2009, 315-319;