Szent Antal megkísértése

Az egyiptomi sivatagba elvonult Antalt tekintik a remeteség megalapítójának. Egykorú életrajza a reneszánszig kedvelt olvasmány maradt. Ebben olvasható többek között a szent remete megkísértése az érzéki örömök jegyében. A képen az Antonita rend T (Tau) jelét viselő szent elmélyült imáját ezek az állatformájú emberi lények, illetve emberként viselkedő állatok próbálják megzavarni. A Luxuriát, azaz a bujaságot megtestesítő szépséges nőalak fején az ördögök szarvait viseli. Az antropomorf, illetve zoomorf lényeket Hieronymus Bosch és Pieter Bruegel műveiből ismerjük. Jan de Cock e két nagyszerű mester közötti időszakban működött, feltehetően Antwerpenben, és Bosch utánzói és követői között tartjuk számon. Ez a műve bizonyára töredék, egy fekvő formátumú kompozíció lehetett egykor. Mélytüzű koloritja a flamand reneszánsz stílusát, míg könnyed, világos tájábrázolása az észak-németalföldi tájfestészet stílusát idézi.

(Urbach Zsuzsa, 2002)

Proveniencia

Ismeretlen származású

Kiállítások

• 1990, Utrecht, Middeleeuwse Nederlandse Kunst uit Hongarije
• 2022 Budapest, Szépművészeti Múzeum. Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa

Irodalom

• Cséfalvay Pál, szerk.: Keresztény Múzeum, Esztergom. Budapest, 1993. kat. 54. (Végh János)
• Middeleeuwse Nederlandse Kunst uit Hongarije (kiállítási katalógus). Rijksmuseum Hét Catharijneconvent. Utrecht, 1990. 23.
• Mucsi 1975 , 29;
• Mucsi 1973, 19;
• Urbach 1971, 34;
• Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 192;