Antik romok alakokkal

A XVII. és XVIII. századi festők kapcsolata az antikvitással összetettebb, mint reneszánsz elődeiké volt. A klasszikus kor művészeti emlékeiben már nem csak elevenen ható kulturális örökséget láttak. Számukra az antik maradványok egyszerre voltak dokumentumai múltnak és jelennek; az antikvitás mű vészeti fantáziát befolyásoló létező valóság is volt, a minden napi környezet romantikus festői részlete. Az antik Róma ma radványai, híressé vált épületei már a seicento vedutafestő- inél is a hétköznapi élet színtereiként tűnnek fel, még a lát ványt topografikus igénnyel megörökítő városképeken, utcai látképeken is. A valóságot hűen ábrázoló tájképfestőkkel szemben Panini, aki építész, nagyszabású ünnepségek, nyil vános ceremóniák tervezője és dekorátora is volt, mint festő csak egyféleképp fordulhatott az antik és az újabb építészet emlékeihez: jellemző motívumait festői díszletnek tekintette, amelyekből képein staffázsalakokkal benépesített, látványos „színpadképet” alkotott. Néhány kivételtől eltekintve — mint például Ti tus diadalíve, a Cestius-piramis, a Pantheon és más épületek (Montpellier, Musée Fabre), a Forum és a Colosseum látképe (Berlin, Gemäldegalerie), Az antik Róma vedutái és A modern Róma látképei (New York, Metropo litan Museum of Art) — műveiben több a festői fantázia, mint a történetiség vagy a valóság iránti igény. Festményei nemegyszer konkrét tájélmény nélküli antikizáló capricciók, amelyekben a formai leleményhez és szabadsághoz könnyed, foltszerű festésmód, s többnyire világos színek, viliódzó fény hatások is társulnak. Panini monográfusa, Ferdinando Arisi (1961) a festő leg korábbi művei közé sorolja a képet, 1709-1710 tájára, kez deti, piacenzai időszakába. Buzási Enikő 1993

Irodalom

• Cséfalvay Pál, szerk.: Keresztény Múzeum, Esztergom. Budapest, 1993.
• Ragghianti, C. L.: Giovanni Paolo Panini. Sele d'Arte X (1962) 53; Mucsi 1975 , 56
• Fabretti, G.: Giovanni Paolo Panini. Emporium, 1962. 44-45;
• Arisi, F.: Gian Paolo Panini. Piacenza, 1961. 32, 36-37, 109;
• Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 108;
• David R. Marshall. in: Artibus et Historiae Vol. 18, No. 36 (1997), pp. 137-199
• Early Panini Reconsidered: The Esztergom "Preaching of an Apostle" and the Relationship between Panini and Ghisolfi