Switch to English

Itáliai reneszánsz és barokk festészet (állandó kiállítás)

Szír Szent Efrém

Alkotó
Luca Giordano
Nápoly, 1634 - Nápoly, 1705
Megnevezés
festmény
Anyag
vászon
Technika
olaj
Méretek
magasság: 120 cm
szélesség: 93 cm
Leltári szám
55.287

Leírás és további adatok

Sötét háttér előtt ül térdén nyitott könyvvel, az ősz-szakállas remete, a földön jobbra könyv, balra rézedény hever. A kompozíció pontosan követi az Adam Bloemaert képe után Boetius Bolswert metszette: Sylva anachoretica Aegypti et Palestinae ,( 1612-ből ), sorozatának Szent

Efrém lapját, amint arra Cséfalvay Pál felfigyelt. A mű a nápolyi érett barokk festészet iskolateremtő mesterének, Luca Giordanonak olyan alkotása, amely bizonyítja, hogy a caravaggizmustól, Ribera festészetétől ihletett ifjú mester,- aki eljutott Firenzébe, Velencébe, élete végén Madridba is, - miként használta fel az északi metszőktől vett előképeket. A test, a haj, szakáll naturalisztikus ábrázolása, a riberai örökség ebben az esetben a velencei festészetben megismert ragyogó, aranyló fényekkel párosult. A festmény párdarabjával, az Egyiptomi Szent Makariussal, 1715-ben Giacomo Capece Zurlo nápolyi gyűjteményének leltárában azonosítható (Ruotolo 1973, p. 150, due quatri, di misura

6 e3 , pittura di Luca Giordano).

Proveniencia

1926 Nákó Anna Mileva hagyatéka a Caperce Zurlo di San Marco gyűjteményből

Restaurálás

Varga Dezső

Kiállítások

  • 2015 Sankt Pölten, Diözesanmuseum, Meisterwerke aus dem Keresztény Múzeum

Irodalom

  • Wolfgang Huber (szerk.): Meisterwerke aus dem Keresztény Múzeum; kiáll.kat; Sankt Pölten 2015. 152-153. (Nyerges Éva)
  • Ferrari, O.-Scavizzi, G.:Luca Giordano. Nuove ricerche e inediti. Napoli 2003, 10, 45, (A078) 1665 körül, 132, 164
  • Nyerges, É.:”Le opere di Luca Giordano in Ungheria, in Ricerche sul’ 600 napoletano. Saggi e documenti 1999.Napoli 2000, 130-142, 132-, (Luca Giordano, 1665-75 között),
  • Nyerges, É.in Milano,1993. L’Europa della pittura nel XVII secolo./80 capolavori dai musei ungheresi, catalogo ed. Ágnes Szigethi.(Milano, Palazzo della Permanente)