Vasaló

A hőt csak az 1600-as évek végétől kezdték felhasználni vasaláshoz, amikor forgalomba kerültek a fémből készült vasalók. A doboz alakú, egyik végén kúp alakban végződő, nyéllel ellátott vasalók közül a legegyszerűbbeket a tűzhelyen melegítették fel használat előtt. Akadt azonban olyan is, amelynek hátulját kis ajtó zárta le, és a vasaló belsejébe felforrósított betét került, ami vagy faszén, vagy feltüzesített vas.

A fanyél két "S" alakú füllel kapcsolódik a vasból készült, ék alakú talphoz. A kéz megcsúszás elleni védelmét a nyélre szorosan feltekert pamutzsinór biztosítja.

A talpon kis retesszel nyíló ajtón lehetett behelyezni a parázson feltüzesített, öntöttvas betétet, a "buckót" és ez melegítette fel az egész szerkezetet.