Szűz Mária és gyermeke Keresztelő Szent Jánossal

Az esztergomi Madonna jelentősége újszerű ikonográfiájában, kompozíciójában és északi ihletésű táji hátterében rejlik, ami a Girolamo művészi látókörének szélesedéséről és az új ötleteknek a művészetébe való beépítése iránti növekvő igényéről tanúskodik valószínűleg a cinquecento első éveiben. (Sallay Dóra, 2015, 285)

Proveniencia

Simor János vásárlása a Bertinelli-gyűjteményből 1878-ban

Irodalom

• Sallay, Dóra: Corpus of Sienese Paintings in Hungary, 1420–1510. Florence, Centro Di, 2015. kat. 31, 281-286.
• Sallay Dóra: Raffaele Bertinelli és reneszánsz képtára. Egy műgyűjtemény útja Rómától Esztergomig. Esztergom, 2009, kat. sz. XXXIV.
• Sallay 2008b, 5,16 (ua.).
• Sallay 2008a, 360–363 (Girolamo di Benvenuto, 1500–1505 k.)
• Tátrai Vilmos, in: Keresztény Múzeum 1993, 240–241, 126. sz. („A Bagatti Valsecchi-Oltárkép Mestere”, aki az idôs Girolamo di Benvenutóval lehet azonos, 1510–1520 között)
• Boskovits Miklós, szóbeli közlés a Keresztény Múzeumnak, 1989 és 1999 (Girolamo di Benvenuto, késői mû)
• Tátrai 1983a, 148–149 (Girolamo di Benvenuto vagy köre, 16. sz. első negyede)
• Mravik 1975, 62–63, 169 (Giovanni Battista Bertuccinak tulajdonítva; lejegyzi Mojzer Miklós szóbeli közlését, aki korábban javasolta Bertucci szerzôségét)
• Boskovits–Mojzer–Mucsi 1964, 82–83 (észak-olasz festô, 15. sz. második fele)
• Gerevich szerk. 1948, 68 (felsô-olaszországi festô, 15. sz.)
• Van Marle 1923–1938, XVI (1937), 484 (Bernardino Fungai kérdéses mûve)
• Gerevich 1928, 236 (romagnai festő)
• Maszlaghy 1878 és 1891, 108. sz. (Andrea del Verrocchio)